Létezik egy tévhit, mely szerint a klórdioxid korróziót okoz. A klórdioxid ivóvizes rendszerekben biocidként vagy fertőtlenítőként alkalmazott koncentrációban nem okoz korróziót sem a fémek sem az elasztomerek esetén.
A klóramint belekeverték a réz és ólom háztartási vízvezetékek korróziójába valamint a gumi elmállódásába.
A klórdioxidnak tulajdonított tévhit alapja az a tény, hogy a klorit/sav technikával, klórdioxid generátorban történő klórdioxid előállításnak nagyon alacsony a pH-ja<<1 ezért igen savas. Ennek oka, hogy a sztöchiometrikus követelménnyel összevetve a többlet sav egyenlet (v) kerül alkalmazásra, hogy a generátorban a klórdioxid hozam fokozható legyen.
5NaClO2 + 4HCl → 4ClO2 + 5NaCl + 2H2O ………….. (v)
Az egyenleten (v) alapuló sztöchiometrikus követelmény az, hogy 1 gr klórdioxidot, 1,676 gr nátriumkloritot valamint 0,54 gr hipoklórossavat hozzunk létre vagy 0,32 gr hipoklórossavra van szükség 1 gr nátriumklorithoz. A generátorokban 7,5% nátriumklorit és 9% hipoklórossav vagy 25% nátriumklorit és 30-36% hipoklórossav oldat keverékét használjuk. A gyakorlatban a releváns nátrium klorit és hipoklórossav oldatokat egyenlő arányban alkalmazzuk. Amint az a 2. Táblázatból is látszik, hogy a reakció hozamának javítása érdekében felhasznált HCl mennyisége 3,75-szöröse lehet a sztöchiometrikus követelménynek.
Így, a tényleges klórdioxid reagens oldat az, ami korróziót okoz, mivel igen savas, és ez a savasság hidrogénklorid ásványi sav formájában fordul elő, amelynek klorid ionjai magukban is korróziót okoznak egyes fémek esetén.
A TwinOxide® egy savas oldatban peroxiszulfáttal történő oxidáció útján hoz létre klórdioxidot kloritból, (vi) egyenlet, nátrium-biszulfát segítségével jön létre a savas közeg, nem alakul ki kénsav.
7ClO2- + HSO5- + 5HSO4+→ 6ClO2 + Cl- + 6SO42- + 3H2O …. (vi)
A TwinOxide® 0,3%-os klórdioxidos oldat kb. 2 pH, ugyanolyan pH értékű, mint a citromlé vagy az ecet, de sokkal magasabb, mint a generátorok által létrehozott klórdioxid reagens oldaté. A TwinOxide® 0,3%-os klórdioxid oldatok fő kationjai a szulfát ionok, melyek sokkal agresszívabbak vagy korózzívabbak a fémre mint a klorid a generátorok által létrehozott klórdioxid reagens oldatokban. Általánosságban az várható, hogy a TwinOxide® 0,3% klórdioxid oldat sokkal kevésbé korrozív a fémekre nézve mint a klorit savas technikával generátorok által létrehozott klórdioxid oldatok.
Itt van rá a bizonyíték, hogy ha bizonyos vízrendszerek klóraminra váltanak, az ivóvízben ezzel egyidejűleg megemelkedik az ólom tartalom, talán azért, mert a klóramin kioldhatja az ólmot a csövekből, szerelvényekből és forrasztásokból. Az ólom kilúgozása előfordulhat ólom csövekből, ólom forrasztásból vagy akár az úgynevezett “ólommentes” sárgaréz csőszerelési anyagokból. Az ólom klóramin által történő kioldása ólommérgezést okozhat, amely neurológiai károsodást, egészségügyi problémákat vagy akár halált is okozhat gyerekek esetén.
A klóramin tűhegynyi lepattogzást okozhat vörösréz csövek esetén. A tűhegynyi lyukakból történő szivárgás penészesedéshez vezethet, amely mérgező lehet az ember számára, és egyes emberek, gyakran tartós, egészségkárosodásához vezethet.
Általánosságban az elasztomerek jól teljesítettek vízvezeték rendszerek esetében. A klórról klóraminra történő váltással azonban az elasztomerek, különös tekintettel a gumi, elégtelenségének gyakoribb előfordulása volt tapasztalható, miután az ivóvíz fertőtlenítéséhez klóraminációra váltottak. A klóramin gumi vízvezeték szerelési alkatrészek korrózióját vagy kopását okozhatja. A sérült vagy kopott gumi alkatrészeket klóramin-álló alkatrészekre kell cserélni, mint például a szintetikus polimer. A gumi részek kopásának vagy korróziójának jelei már a klóramin vízhez történő adagolását követő 6 hónapban láthatóvá válnak. A korrózió jelei a csőhálózat részeiből származó, vízben megjelenő apró fekete szemcsék formájában észlelhető.
A több tízezer dollárnyi klóramin által okozott kár és csőhálózat szerelési költségeket az ingatlanok tulajdonosaira hárítják át.